Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) legfrissebb levegőminőségi elemzésében vizsgált 761 város közül a magyarországiak (Sopron kivételével) a szennyezettebbek közé tartoznak – olvasható a Másfélfok klímapolitikai oldal hétfői cikkében.

Varga Judit, a HungaroMet levegőminőség-védelemmel foglalkozó munkatársa azt állítja, hogy bár az elmúlt évtizedekben a légszennyezettség folyamatosan csökkent Európa-szerte, az Európai Unió (EU) levegőminőségi előírásai még mindig nem teljesülnek teljes mértékben. Mint írja

„az EU városi lakosságának túlnyomó többsége (94 százaléka) továbbra is a WHO irányértékeit meghaladó PM2,5-koncentrációjú helyen él”.

Nem véletlen, írja Varga, hogy az EU nemrégiben felülvizsgált levegőminőségi irányelve 2030-ra az alábbi infografikán látható, az egészségügyi világszervezet, a WHO által előirányzotthoz hasonlóan szigorú levegőminőségi határértékeket határozott meg.

A tüdőrák és az Alzheimer-kór kialakulásában is jelentps szerepet játszó légszennyezőanyagok közül Magyarországon a kisméretű részecskék (PM10, PM2,5), a nitrogén-oxidok és nyári időszakban az ózon okoz kiemelt gondot. Varga szerint ugyan „akadnak olyan kivételes évek, mint például 2023, amikor nem történt határérték-túllépés – legtöbbször a szennyezettség meghalad bizonyos, az EU szabályozásban megadott értékeket”.

A 2030-tól életbe lépő kibocsátáscsökkentési kötelezettségek teljesítéséhez nemcsak az ammónia, de az illékony szerves vegyületek, a nitrogén-oxidok és főleg a kiméretű részecskék (PM2,5) emissziójának csökkentését is el kellene érni.

A mértékeket és arányokat az alábbi táblázat szemlélteti.