ÉletmódSzerző: origo tegnap 1 percnyi olvasás
Az óraátállítás nemcsak a napirendünket boríthatja fel.
Hiába szeretné a többség végleg maga mögött hagyni az évi kétszeri óraátállítást, egyelőre továbbra is velünk marad a rendszer. Bár az órák áttekerése elsőre jelentéktelen változásnak tűnhet, a szervezetünk számára komoly kihívást jelenthet az alkalmazkodás. Az óraátállítás 2026-ban is komoly terhet ró az emberekre, ezért utánajártunk, hogyan enyhíthetők a kellemetlen tünetek.
A Pulzus Közvéleménykutató 2023-ban készített egy felmérést, amely szerint a magyarok 83 százaléka véglegesítené valamelyik időszámítást. Mindössze a megkérdezettek 17 százaléka tartaná meg a jelenlegi rendszert. Bár hatalmas támogatottsága van az óraátállítás végleges eltörlésének Európa-szerte, a tagállamok közötti időeltolódások és az Európai Bizottság által kezdeményezett javaslat elakadása miatt egyelőre nem tudni, hogy megvalósulhat-e valamikor.
Az óraátállítás hatásai jóval túlmutatnak azon, hogy egy órával többet vagy kevesebbet alszunk. A szervezet belső biológiai órájának alkalmazkodnia kell az új időrendhez, ami átmenetileg felboríthatja a megszokott működést.
A korábbi évek tapasztalatai és a szakértők véleménye is azt mutatja, hogy az eltolódó lefekvési- és felkelési idő hatással van az emberek bioritmusára és az egészségükre. A 2026-os óraátállítás sem lóg ki ebből a sorból. Dr. Bense Tamás elárulta lapunk számára, hogy mire kell számítanunk az októberi átállás után:
„Gyakorlatilag mindenkit megvisel az óraátállítás. Van, aki egy nap alatt túlesik rajta, de gyakori, hogy néhány napig kizökkenjünk a szokványos kerékvágásból. Ennek az az oka, hogy a szervezetünknek van egy biológiai órája, amelynek alkalmazkodnia kell az átállított órához. Ez hatással van az alvásunkra is, amely pedig az egész életünkre” – fejtette ki a szakértő.
Napi