A "Vegyél kanadait!" mozgalom tavaly indult, amikor Donald Trump vámokat vetett ki a kanadai árukra. A kezdeményezés az elmúlt hetekben újabb lendületet kapott, miután augusztusban összeomlottak a kereskedelmi tárgyalások, Trump pedig elnöki rendelettel az Ontario-tavat Lake Americára nevezte át.

A fogyasztói nyomás arra kényszeríti a kiskereskedőket, hogy pontosabban tüntessék fel a termékek származási országát, és új beszerzési forrásokat keressenek.

Az ontariói Vince's Market független élelmiszerlánc elnöke, Giancarlo Trimarchi a Facebookon kényszerült bizonygatni vásárlóinak, hogy üzletei zöldség- és gyümölcskínálatának már mintegy kilencven százaléka kanadai eredetű. Trimarchi mostanra quebeci eperrel váltotta ki az amerikait, bár az átállás érezhetően növeli a működési költségeket.

Korábban mindig a minőség és az ár között kellett egyensúlyozni. Most ehhez társult a származási ország is

– mondta.

A nagy áruházláncok is reagáltak a helyzetre. A Loblaw, Kanada legnagyobb élelmiszer-kiskereskedője augusztusban visszahozta a juharleveles jelöléseket a zöldség- és frissáru-részlegekbe, valamint újra bevezette a "T" címkét, amely a vámokkal érintett termékeket jelöli. A harmadik legnagyobb lánc, a Metro szintén közölte, hogy a helyi termékeket részesíti előnyben.

A változást a statisztikai adatok is jól tükrözik. A legfrissebb kormányzati adatok szerint az Egyesült Államok részesedése Kanada zöldségimportjából júliusra 62,6 százalékra csökkent, míg két évvel korábban, Trump megválasztása előtt ugyanebben a hónapban még 69 százalék volt. Kanada továbbra is a világ ötödik legnagyobb frisszöldség-importőre, és az Egyesült Államok még mindig a fő beszállítója, megelőzve Mexikót.

A trend hatására egyes kereskedők teljesen átszervezték ellátási láncaikat. Gordon Dean, a Mike Dean Local Grocer tulajdonosa elmondta, hogy üzletei ma már jóval több terméket szereznek be Spanyolországból, Brazíliából és Hondurasból. "Senki nem rohan vissza az amerikai ellátási lánchoz, mert az új beszerzési útvonalak sokkal diverzifikáltabbak" – fogalmazott. Ugyanakkor rámutatott arra is, hogy a tartományok közötti eltérő szabályozás megnehezíti az élelmiszerek Kanadán belüli mozgatását, ami sok kereskedőt továbbra is az amerikai beszállítókhoz köt.

A kanadai kormány mintegy hárommilliárd kanadai dollárt fektet tíz év alatt üvegházak építésébe, hogy növelje a téli hónapokban elérhető belföldi termelést, és ezzel mérsékelje az élelmiszer-inflációt, amely a G7-országok között az egyik legmagasabb. Mike von Massow, a Guelphi Egyetem agrár-élelmiszergazdaságtani professzora szerint a gazdasági racionalitást most felülírja a nacionalizmus, ám a kanadai–amerikai viszony esetleges rendeződése ismét az olcsóbb amerikai termékek felé billenthetné a mérleget.

A címlapkép mesterséges intelligenciával készült. Forrás: Portfolio

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.